�zen az arc

Ez a leggyakoribb v�ltoz�s az arcunkon: a semleges mimik�t a nevet�s valamelyik fokozat�ra m�dos�tjuk an�lk�l, hogy k�l�n�sebben gondolkozn�nk rajta, �s tudatoss� v�lna a folyamat. A nevet�sre csak az esetek 10-20 sz�zal�k�ban ad magyar�zatot, hogy el�z�leg valami humorosat l�ttunk, hallottunk vagy olvastunk. A legt�bbsz�r arr�l van sz�, hogy a nevet�ssel �zenetet k�ld�nk m�s embereknek. Maga a sz�nd�k eg�szen k�l�nb�z� lehet, pl. jelezz�k, hogy mi is �lvezz�k azt a helyzetet, amiben vagyunk vagy �r�l�nk az illet� jelenl�t�nek, magunkra akarjuk vonni a figyelm�t, stb.
A nevet�snek biol�giai, �rzelmi, gondolkod�sbeli �s t�rsadalmi �sszetev�i vannak, de mindennek a m�ly�n az agyban fellelhet� k�l�nleges k�plet - a boldogs�g, az �lvezet �s az �r�m k�zpontj�nak �tmeneti izgalma rejlik. Ah�nyszor nevet�nk, ezen a bizonyos agyter�leten kimutathat� a fokozott inger�let�tvitel. Feltehet�en az �llatvil�gb�l �r�k�lt k�pess�g�nk, hogy a f�lelmet a j� k�z�rzet �s a nevet�s kiv�lt�s�val pr�b�ljuk el�zni. A nevet�s ugyanis nem az ember monop�liuma. A majmok vigyorg�sa vagy a kuty�k j�t�k k�zben l�that�, jellegzetes arckifejez�se szoros rokons�gban van azzal a bonyolult ment�lis, testi jelens�ggel, amit nevet�snek h�vunk. Persze amikor az ember mosolyog, kuncog, hahot�zik vagy ironikusan elh�zza a sz�j�t, az mindig tartalmaz valami t�rsadalmi t�bbletet is.

A homloklebeny d�nt a nevet�sr�l
Ami�ta nagy felbont�s� tomogr�fokkal dolgoznak a kutat�k, pontosan be tudj�k hat�rolni az agynak azt a "szeglet�t", ahonnan a nevet�s elindul. Ez valahol a homloklebeny k�zel�ben, a l�t�k�zpont m�g�tt tal�lhat�. A baloldali homloklebenyr�sz analiz�lja a hallott vagy olvasott humoros t�rt�net, helyzet szavait �s nyelvi strukt�r�j�t, mik�zben a jobboldali lebenyr�sz v�grehajtja az intellektu�lis m�ricsk�l�st, �s csak ezut�n �t�l valamit val�ban viccesnek. Ez a folyamat nyilv�n egy�nre szabott, hiszen nem mindenki nevet ugyanazon a t�rt�neten. Ha a humoros helyzet, sz�veg �tment az �sszes sz�r�n �s nevet�sre m�lt�nak tal�ltatott, akkor az agyunk motoros mozg�sokat ir�ny�t� r�sz�ben fennmarad az izgalmi �llapot, �s neveltet�s�nkt�l, valamint a k�r�lm�nyekt�l f�gg�en elmosolyodunk, vagy hars�ny hahot�ban t�r�nk ki. Az emberi nevet�s gyakoris�g�t, milyens�g�t ezek szerint �si - majdhogynem genetikai - mint�k, egy�ni, �r�kletes t�nyez�k �s t�rsadalmi elv�r�sok egyar�nt befoly�solj�k. De vannak olyan agyi elv�ltoz�sok, s�r�l�sek, ment�lis betegs�gek is, amelyek k�vetkezt�ben az emberek arca mintegy megk�v�l, k�ptelenek a j�kedv, s�t b�rmif�le �rzelem kimutat�s�ra.

Ut�nz�s vagy �r�kl�s
A Parkinson-k�rban szenved�k �s a s�lyos depresszi�sok ak�r csak mosolyogni is csup�n ritk�n �s k�nyszeredetten k�pesek. Ilyenkor az agyi inger�letek �tad�s�ban, a jelek tov�bb�t�s�ban keletkezik zavar, �s az lelass�tja a betegek k�l�nf�le �letfunkci�it, pl. mozg�sukat, gondolkod�sukat. A k�ros j�kedv, a meg�ll�thatatlan, rag�lyos nevet�s is sz�rmazhat betegs�gb�l. A hatvanas �vekben a mai Tanz�nia ter�let�n t�bb sz�zan val�sz�n�leg v�rusfert�z�s k�vetkezt�ben olyan agyh�rtyagyullad�st kaptak, amelynek egyik k�s�r� jelens�ge a meg�ll�thatatlan nevet�s volt. Sajnos enn�l komolyabb t�netek is jelentkeztek, a betegeknek magas l�zuk volt, rendezetlenn� v�lt a mozg�suk, sokan megb�nultak.
A kisgyermekek m�r n�h�ny hetes korukban r�mosolyognak az �desanyjukra, ez�rt sok�ig azt felt�telezt�k, hogy itt egyszer� ut�nz�sr�l van sz�. De kider�lt, hogy olyan gyerekek is tudnak nevetni, akik valamilyen vel�k sz�letett fogyat�koss�g vaks�g, s�kets�g miatt sohasem l�tt�k, hallott�k �s �gy le sem ut�nozhatt�k ezt a mint�t. A nevet�s a s�r�shoz hasonl�an, r�szben vel�nk sz�letett k�pess�g. A s�ket gyerekek nevet�se nem sokban k�l�nb�zik hall� t�rsaik�t�l, mik�zben a besz�d�k�n �rz�dik a fogyat�koss�guk. Hasonl� a helyzet a vakokn�l, akik b�r sosem l�ttak mosolyg� arcot, m�gis ennek a mimik�nak nagy r�sz�t - val�sz�n�leg �r�kletesen - ismerik.

A f�n�ki vigyor ragad�s
A nevet�s legt�bbsz�r kapcsol�dik valamilyen pozit�v lelki�llapothoz, j�kedvhez, der�h�z, �r�mh�z, de az esetek egy r�sz�ben eg�szen m�sr�l van sz�. Az ember minden megnyilv�nul�s�val bonyolult t�rsadalmi szerepeket �lt mag�ra, �s ezek bizony gyakran igencsak n�lk�l�zik a pozit�v �rzelmeket. Vagyis sokszor csak az�rt nevet�nk, mert j� benyom�st akarunk kelteni m�sokban, de val�j�ban egy�ltal�n nincs j�kedv�nk. S�t ak�r meg is fojtan�nk azt, akit �ppen elb�v�l�nk ellen�llhatatlan mosolyunkkal... Ha a f�n�k mosolyog - pl�ne ha m�g nevet is, akkor a beosztottak t�bbs�ge, f�ggetlen�l val�di �rzelmeit�l k�teless�g�nek �rzi k�vetni �t. Ellen�llhatatlanul mosolyognak a sz�lh�mosok, a h�zass�gsz�delg�k, n�cs�b�szok, a csal�k, s�t kriminol�gusok szerint a sorozatgyilkosok is. Vagyis a nevet�snek is megvan a s�t�t oldala. Ments�g�nkre legyen mondva, ilyesmire az �llatok is k�pesek, az emberszab�s� majmok p�ld�ul a n�luk nevet�snek sz�m�t� bar�ts�gos fogvicsorgat�st k�nnyen �tv�ltj�k fenyeget�z�sbe. Ilyenkor marad a vicsorg�s, de a k�zben kiadott hangok m�r nem j�indulatr�l, hanem t�mad� sz�nd�kr�l �rulkodnak.
A nevet�s, a mosoly t�rsadalmi szerepe alig t�l becs�lhet�, hiszen jav�tja az emberek k�z�rzet�t �s er�s�ti t�rsas k�t�d�s�ket. A gyerekek nevetnek a legt�bbet, ez�rt is fontos, hogy a lehet� legt�bbet legyenek m�s gyerekek t�rsas�g�ban. A kort�rsakkal val� egy�ttl�t, j�t�k, k�z�s tev�kenys�g alak�tja ki azokat a pozit�v �rzelmi k�t�d�seket, t�rsas k�szs�geket, amelyek az eg�szs�ges �s j�kedv� - nota bene - boldog feln�tt� v�l�shoz elengedhetetlenek.