Kider�lt, hogy azok az emberek, akik cinikusak, depresszi�sok, bizalmatlanok, t�bbsz�r �s s�lyosabban betegszenek meg, �s ennek h�tter�ben val�s�gos biok�miai folyamatok vannak. Vagyis igaznak l�tszik az az �si b�lcsess�g, hogy a szeretet, vagy nevezz�k tudom�nyosabban, a pozit�v �rzelmek val�ban gy�gy�tanak.

Sz�vter�pia - gy�gyszer n�lk�l
Tizen�t �vvel ezel�tt sokakat megh�kkent� k�s�rletsorozatba kezdett egy San Francisco-i sz�vgy�gy�sz. Dean Ornish s�lyos sz�vbetegs�gben, els�sorban koszor��r-meszesed�sben �s - sz�k�letben szenved� p�cienseit seb�szi, illetve gy�gyszeres beavatkoz�s n�lk�l, kiz�r�lag az �letm�djuk megreform�l�s�val kezdte gy�gy�tani. Az az�ta vil�gszerte elismert Ornish-f�le sz�vter�pia n�gy legfontosabb l�p�se:

• A doh�nyz�s abbahagy�sa
• Eg�szs�ges t�pl�lkoz�s �s rendszeres mozg�s
• L�gz�- �s laz�t�gyakorlatok, mint a j�g�ban
• Egy�ni �s csoportos pszichoter�pia

A mag�ny megbeteg�t
A mag�ny a vizsg�latok szerint szorosabb �sszef�gg�st mutat a betegs�gek el�fordul�s�val, mint az illet�k anyagi helyzete, neme, kora, �ltal�nos testi k�z�rzete. Bebizonyosodott, hogy m�g az olyan egy�rtelm�en k�ros szok�sok, mint a doh�nyz�s, az alkoholfogyaszt�s, a mozg�shi�ny �s a helytelen t�pl�lkoz�s is kev�sb� beteg�ti meg azokat az embereket, akik j� t�rsas kapcsolatokkal rendelkeznek, szeretnek m�sokat, �s �ket is elfogadj�k a sz�mukra fontos emberek. Mindeddig csak keveset tudunk arr�l, hogy a szeretet �s az emberi k�zels�g milyen m�don fejti ki gy�gy�t� vagy eg�szs�gv�d� hat�s�t, de az �sszef�gg�s t�ny�t ma m�r senki nem vitatja.
A sok tud�s azzal pr�b�lja megmagyar�zni ezt a jelens�get, hogy valamif�le energiafolyamat megy v�gbe a szervezet�nkben. Az �tezer �ves k�nai gy�gy�t�s p�ld�ul azon alapszik, hogy akkor betegsz�nk meg, ha a benn�nk �raml� �leter� �tj�ba akad�lyok ker�lnek. Nyilv�n az az eg�szs�ges �llapot, amikor nincsenek energiag�tak a szervezetben, �s elk�pzelhet�, hogy a pozit�v emberi �rz�sek, a szeretet, az intimit�s ennek az energiafolyamatnak a zavartalans�g�t seg�ti el�.
De enn�l konkr�tabb eredm�nyek is vannak. Egy amerikai kutat�n� p�r �vvel ezel�tt felfedezte az opi�treceptorokat. Ezek olyan sejtfelsz�ni feh�rj�k, amelyekhez kapcsol�dva a pozit�v �rz�seket, boldogs�got kiv�lt� hormonok kapcsol�dhatnak bizonyos sejtcsoportok felsz�n�re az idegrendszerben. Candace Pert, a washingtoni Georgetown Egyetem kutat�ja ezeknek az opi�treceptoroknak a felfedez�s�vel egy �j tudom�ny�g, a pszicho-neuroimmunol�gia �tt�r�je lett.

Az �rzelmek energiamez�j�ben �l�nk
A testi �s a lelki folyamatok egym�st�l elv�laszthatatlan mivolt�t ma m�r sz�mos biok�miai k�s�rlet is bizony�tja. A kutat�n� �gy v�li, hogy az �rzelmek legink�bb saj�tos energiamez�kk�nt �rthet�k meg, amelyek jelleg�kt�l f�gg�en elt�r� m�don hatnak az agyra, a sz�vre, a bels� elv�laszt�s� mirigyekre �s az immunrendszer�nkre. Amikor j�l �rezz�k magunkat a b�r�nkben, minden egyes sejt�nk �rtes�l err�l a j� h�rr�l, mik�nt a ford�tottja is igaz. Az ut�bbi �vekben m�r t�bb sz�z olyan inform�ci�hordoz� molekul�t fedeztek fel az emberi szervezetben, amelyeknek az a dolguk, hogy a sejtfalakon �tjuttass�k, p�ld�ul az �rzelmi �llapotunkat kifejez� par�nyi molekul�kat. Bizony�that�, hogy az eg�sz test�nket beh�l�zza az a pszichoszomatikus inform�ci�s h�l�zat, amely m�sodpercnyi pontoss�ggal �rtes�l �rzelmi �llapotunkr�l, �s mindez a k�zponti idegrendszeren kereszt�l befoly�solja a sz�vm�k�d�st, a v�rnyom�st, de p�ld�ul a v�rben kering� k�ros v�rzs�r mennyis�g�t is.
A kutat�n� szerint nem k�ts�ges, hogy az �rzelmeinket legink�bb meghat�roz� emberi kapcsolataink az eg�szs�g�nket �s a t�l�l�s�nket is befoly�solj�k, mindenekel�tt az immunrendszeren kereszt�l. Amikor szeretetteljes kapcsolatok vesznek k�r�l, a szervezet�nk kev�sb� fesz�lt stresszes �llapotba ker�l, �s ez feltehet�en egyfajta k�m�l� �zemm�dot jelent az eg�sz test sz�m�ra. A gy�gy�t� mechanizmusaink is messzemen�en aszerint m�k�dnek, amilyen az �rzelmi �llapotunk. A legjobb p�lda erre, hogy a n�k t�bbs�ge 2-5 nap (!) alatt teljesen kiheveri az azt egy�bk�nt meglehet�sen nagy fizikai traum�t, amit a gyereksz�l�s jelent. Tal�n az�rt, mert nagyon �r�lnek a kisbab�nak.