A Holdistenn� hava E h�nap a Holdistenn� h�napja. Juno a csal�d �s a t�rv�nyes�tett szerelem v�delmez� istene, aki a szerelmes asszonyokat ezen az �jszak�n b�jjal, sz�ps�ggel, term�kenys�ggel �s eg�szs�ggel aj�nd�kozza meg, akik ez�ltal k�nnyed�n az ujjaik k�r� csavarhatj�k kedves�ket. A mendemond�k szerint ugyanis ezen az �jszak�n a szerelmesek sz�ve egym�sra tal�l.

A t�li napfordul�t k�vet�en a Nap Szent Iv�n �jel�n �ri el p�ly�ja cs�cs�t, ekkor emelkedik a legmagasabbra, hogy ut�na �jra hanyatlani kezdjen, eg�szen a t�li napfordul�ig.

A k�l�nb�z� n�pek �s kult�r�k mindig is nagy jelent�s�get tulajdon�tottak az �v leghosszabb �s legr�videbb napj�nak. A s�t�ts�ggel �lland� harcban l�v� ember megpr�b�lta "seg�teni" a Napot, hogy az min�l tov�bb beragyogja a F�ldet, ez�rt a ny�r k�zep�n t�zeket gy�jtott. E hagyom�ny eg�szen a kereszt�nys�g elterjed�s�ig maradt meg, a t�z �s a Nap �nnepek�nt. A f�ny �s a meleg mag�t az �letet jelentette az embereknek: az aratni val� gabon�t, a friss gy�m�lcs�ket, a z�ld r�teket �s ragyog� nappalokat, az eg�szs�get, a meleget, a csal�dot �s a biztons�got. Val�sz�n�leg a Nap az emberek �let�ben bet�lt�tt szerepe miatt alakultak ki a k�l�nf�le �nnepi trad�ci�k, mint a t�zgy�jt�s, j�sl�s, k�l�nf�le m�gikus szertart�sok �s j�t�kok.

�gy tartj�k, Szent Iv�n �jjel�t megel�z� nap vir�gzik a p�fr�ny, amelynek vir�ga csak nagyon r�vid ideig �l. (K�nnyen lehet, hogy p�fr�ny vir�g�n val�j�ban a sp�r�it �rtik - a Szerk.) Aki m�gis tan�ja lehet e kis vir�g �let�nek, az meg�rti a n�v�nyek �s az �llatok nyelv�t, �s megleli a f�ld alatt rejt�z� kincseket. Azt mondj�k, a r�gi id�kben a boszork�nyok a p�fr�ny vir�g�nak k�sz�nhett�k a var�zstud�sukat, s �ltaluk voltak k�pesek l�thatatlann� v�lni. Haland� ember azonban k�ptelen volt megszerezni e vir�got, mert a n�v�ny a vir�gz�st megel�z� pillanatban var�zsport hintett sz�t maga k�r�l, amely �lomba ringatta a szerencs�s megtal�l�t.

Szint�n a k�l�nleges �jszak�t megel�z� napon z�ldell� fa�gakat tettek az ajt�kra, ablalkokra (de m�g a ty�k�lakra is), hogy el�zz�k a boszork�nyokat �s megel�zz�k a ront�st.

�gy tartott�k, hogy az ezen az �jszak�n meztelen�l szakajtott gy�gyn�v�nyek k�l�nleges gy�gy�t� hat�ssal rendelkeznek.

Kedvelt trad�ci� volt, hogy a falu hajadonjai k�rbet�ncolt�k a meggy�jtott farak�st, majd amikor az utols� szikra is kialudt, a kenderf�ldre mentek, �s mindannyian leheveredtek, majd ruh�jukat leporolva fel�lltak. A hiedelmek szerint amelyik�k ut�n a letiport kender fel�llt, az a k�vetkez� �vben f�rjet tal�l mag�nak.

A t�zgy�jt�s tal�n az �sszes hagyom�ny k�z�l a legelterjedtebb. Eszerint a t�zrak�st h�romszor kellett �tugrania mindenkinek, aki azt akarta, hogy Szent J�nos illetve Szent Iv�n seg�ts�ge �ltal a Szenth�roms�gn�l kegyelmet nyerjen. A t�zbe dob�lt alm�nak �s m�s gy�m�lcs�knek szint�n gy�gy�t� er�t tulajdon�tottak. A t�z egyfajta v�d�-er�t is jelentett az emberek sz�m�ra, akik az �nnepek v�g�n a h�z fal�ra akasztott�k a t�z k�rbet�ncol�sa alkalm�val viselt koszor�t, hogy az megv�dje �ket a k�s�bbi t�zk�rokt�l, term�szeti csap�sokt�l �s a gonoszt�l.